China vows to open its door wider to world

A szakértők szerint a minőségi növekedés előmozdítására tett erőfeszítések támasztják alá az elkötelezettséget.
Kína legújabb elkötelezettsége a magas szintű nyitás kiterjesztése iránt várhatóan megnyugtatja a külföldi befektetőket arról az ígéretről, hogy a nemzet könyörtelenül szélesebbre tárja kapuit, és megosztja a fejlesztési osztalékot a világ többi részével annak ellenére, hogy egyes országokban erősödik a protekcionizmus.
Hszi Csin-ping elnök a BRICS Üzleti Fórum szerdán tartott nyitóünnepségén tartott virtuális vitaindító beszédében kijelentette, hogy Kína továbbra is törekszik a magasabb szabványok megnyitására, új rendszerek kidolgozására a magasabb színvonalú nyitott gazdaság érdekében, valamint olyan üzleti környezet kialakítására, amely a piaci elveken alapul, a törvények által szabályozott és megfelel a nemzetközi normáknak.
Xi arra biztatta a vállalkozásokat, hogy fektessenek be és fejlődjenek Kínában, fokozzák a kereskedelmi és gazdasági együttműködést, és osszák meg a fejlesztési lehetőségeket.
A People's Daily szerdán megjelent cikkében He Lifeng, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság vezetője azt írta, hogy Hszi Csin-ping Kínai jellegzetességekkel rendelkező szocialista gazdaságról egy új korszakban című írása világossá teszi, hogy a nyitás mindenre kiterjedő kiterjesztése fontos „varázsfegyver” Kína gazdasági fejlődése szempontjából.
„Határozottan végre kell hajtanunk a külvilág felé nyitás alapvető állami politikáját, új rendszereket kell építenünk a magasabb szintű nyitott gazdaság számára, elő kell mozdítanunk a Belt and Road kezdeményezés magas színvonalú fejlesztését, és egy nyitottabb, befogadóbb, kiegyensúlyozottabb és mindenki számára előnyös gazdasági globalizációt kell szorgalmaznunk” – írta.
Szakértők szerint a nyitás iránti megingathatatlan elkötelezettséget az ország erőfeszítései támasztják alá, hogy magas színvonalú fejlődést mozdítsanak elő, és megerősítsék a külföldi befektetők bizalmát a világ második legnagyobb gazdaságában, amely a gazdasági lassulás megelőzésére törekszik.
Kína áprilisban iránymutatást jelentett be egy olyan egységes nemzeti piac létrehozásának felgyorsításáról, amely rendkívül hatékony, szabályalapú, tisztességes a verseny szempontjából és nyitott.
Felgyorsítja az iparági katalógus újbóli átdolgozását is, amely ösztönzi a külföldi befektetéseket.
"Kína jól teljesített a piacra jutás kiterjesztésében. Ami most sokkal fontosabb, az egy átlátható, kiszámítható és lehetővé tevő piaci rendszer felépítése, amely megkönnyíti az üzleti műveleteket a jogosult piacra lépést követően" - mondta Huo Jianguo, a Kínai Kereskedelmi Világszervezet Tanulmányi Társaságának alelnöke.
A világ második legnagyobb fogyasztói piacaként és legnagyobb árukereskedőjeként Kína 19 szabadkereskedelmi megállapodást írt alá 26 gazdasággal, valamint 21 kísérleti szabadkereskedelmi övezetet és Hainani szabadkereskedelmi kikötőt hozott létre, a nemzeti és a szabadkereskedelmi övezet negatív listáján szereplő tételeket pedig 31, illetve 27 tételre csökkentették. A negatív lista olyan különleges adminisztratív intézkedésekre vonatkozik, amelyek megtiltják a külföldi befektetéseket bizonyos iparágakban vagy területeken.
A kínai hatóságok szorgalmas erőfeszítéseket tettek a külföldi vállalkozások terheinek enyhítésére és a logisztika és a személyzeti áramlás javítását magában foglaló környezet iránti igényeik kielégítésére, normál működésük biztosítására és elvárásaik stabilizálására.
Elemzők szerint Xi kínai elkötelezettségének a magas szintű nyitás iránti megismétlése azt jelzi, hogy a nemzet elmélyíti a hazai reformokat a magas szintű nemzetközi normákhoz való igazodás és az egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében, miközben javítja a piaci szereplők számára nyújtott kormányzati szolgáltatásokat.
Ez összhangban van azzal az elismeréssel, hogy a piac meghatározó pozíciót tölt be az erőforrások elosztásában, miközben jobban érvényesül a kormány szerepe, ami a Hszi Csin-ping – Hszi Csin-ping Kínai jellegzetességekkel rendelkező szocialista gazdaságról szóló gondolat egy új korszakhoz – egyik kulcsfontosságú eleme és alapelve – közölték.
„Mivel Kína a magas szintű nyitásra törekszik, a nemzet nagymértékben le fogja törni a jelenlegi monopóliumokat, mind az adminisztratív, mind a vállalati monopóliumokat, és tovább mozdítja az erőforrások és tényezők zökkenőmentes áramlását a nagyobb vitalitás érdekében” – mondta Guo Liyan, a Kínai Makrogazdasági Kutatási Akadémia kutatója.
„Az ilyen erőfeszítések hatékonyan kielégítik mind Kína, mind a világ igényeit, hogy a világ többi része profitálhasson a kínai piac fejlődéséből és növekedéséből, és együttműködjön a globális ipari és ellátási láncok stabilitásának megőrzésében, valamint a világgazdaság stabil fellendülésében” – mondta Guo.
Bár az átmeneti bizonytalanságok rövid távon vagy elhalasztották, vagy csökkentették a külföldi befektetéseket, a kínai külföldi kereskedelmi kamarák felmérései azt mutatták, hogy a legtöbb multinacionális vállalat Kínát tekinti fő piacnak, és közép- és hosszú távon további beruházások várhatók.
Sang Baichuan, a pekingi Nemzetközi Üzleti és Gazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Gazdasági Intézetének dékánja szerint a stabil várakozások a külföldi befektetések alapvető mozgatórugói.
Azt várja Kínától, hogy erőteljesen építsen piacorientált, jogalapú és nemzetköziesített üzleti környezetet, és folyamatosan erősítse a külföldi befektetések védelmi rendszerét.
Leon Wang, az AstraZeneca ügyvezető alelnöke szerint Kína eltökéltsége a nyitásban azt jelenti, hogy üzleti környezete folyamatosan javulni fog, hogy vonzóbbá tegye a külföldi vállalatok számára.
A vállalat folyamatosan növeli lábnyomát Kínában, és hamarosan hat regionális központtal is rendelkezik országszerte, hogy megerősítse jelenlétét a világ második legnagyobb gyógyszerpiacán.